A református gyülekezet története a 17. század második felében kezdődött, amikor megszűnt a török idők elnéptelenedése. Csáky László gróf telepített ide református magyarokat, s velük indul meg a gyülekezeti élet.
A falu gyors fejlődésnek indult, 1676 már népes településként tartották számon.
A korábban használt, középkori templomot 1746-ban kell elhagynia a gyülekezetnek Eszterházy József döntése nyomán.
A hívek a mai templom helyén, az akkori káposztásföldeken építettek új templomot Szentgyörgyi János lelkész vezetésével, akit halála után 1747-ben az úrasztala mellé temettek.
Az elvett harangokat 1787-ben kapták vissza a reformátusok.
Az 1848-49-es Szabadságharc alatt szomorú eseményeknek adott otthont a templom melletti parókia. A Pest felé nyomuló osztrákok itt rendezték be főhadiszállásukat, Haynau is itt állomásozott. Ide hozták ítéletre a környék hazafias magyarjait, köztük sok lelkészt. Így kerültek ide Mansbart Antal római katolikus és Szikszai János református csákberényi lelkészek. Bűnük a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése volt, amiért 1849 július 12-én a parókia kertjében kivégezték őket.
A jelenlegi templom az előző helyén épült 1889-ben, 30 méter magas tornyával együtt. Orgonáját 1894-ben készítették. Harangjai 1934-ben készültek.
A templomban megtekinthető a vörös márvány szószék, úrasztala és keresztelőmedence, az egyház és templom történetére vonatkozó emléktáblák, valamint a hősök emléktáblája. A parókia oldalfalán emléktábla hirdeti a mártírlelkészek emlékét, s a templom melletti téren szintén nekik szentelt obeliszk áll.
A gyülekezet jelenleg kb. 500 egyházfenntartóból áll, a vasárnapi istentiszteletek időpontja délelőtt 10.00, amelyekre szeretettel hívunk és várunk minden kedves látogatót.
A jelenlegi terveink között szerepel a templom teljes felújítása, melyre az EMVA pályázat elbírálása 36 millió forintot ítélt meg számunkra. Ha Isten megsegít benne minket, akkor 2010 tavaszán indulhatnak el majd ezek a munkálatok. Mivel a pályázat utófinanszírozásos, és pályázaton kívül szereplő munkafázisokat is szeretnénk elvégezni, így támogatásokat kérünk és hálával fogadunk el.

Számlaszámunk:
Pannon Takarékszövetkezet
63200054-15500496


Gyülekezetünk tisztségviselői:

     

A nagyigmándi római katolikus egyházközség megalapítása Esterházy József nevéhez fűződik. Az anyakönyvek vezetése 1724-től föllelhető. Jelenleg a település lakóinak fele római katolikus vallású. A kisigmándi hívek lelkipásztori szolgálatát is a nagyigmándi plébános látj a el.
A katolikus templom Fellner Jakab tervei alapján 1775-77 között épült a település központjában emelkedő dombon. A templom impozáns épülete (a külső megvilágításnak köszönhetően) éjjel-nappal messziről látható.
1979-ben készült el a templom apszisának külső részén a kerámia mozaikkép, a győri Könnyező Szűzanya képének másolata, mely a templom egyedi kincse.
1997-ben elkészült a templomkert parkosítása.
A templombelső felújítása 1990-ben történt meg, a külső felújítás pedig 2001-2002-ben. Ekkor új festést kapott a templom teljes külső része, a tetőzet jó része cserére szorult, valamint teljesen új lett a templom sisakja. Az ezredfordulóra sikerült felújítani a toronyórát is, ekkor került felállitásra a templom kertjében a millenniumi emlélkereszt.
A plébánia épületét Felner Jakab tervezte, később többször is átépítésre került. Mindkét épület (a templom és a plébánia is) műemlék.
A templom búcsúja: Szent Mihály főangyal ünnepe (szeptember 29.) A szentségimádás napja: Advent 3. vasárnapja.
A nagyigmándi egyházközségben (Kisigmánd filiával, Cséppel és Vasdinnyepusztával együtt) Tárkányról Simonics Péter plébános látja el a lelkipásztori szolgálatot 1999-től.
A település a győri egyházmegyéhez tartozik, melynek pásztora Dr. Pápai Lajos megyéspüspök.
Az egyházközség képviselőtestületének tagjai: Kiss Mihály Világi elnök, Temető gondnok; Pirik László Templomatya; Illés Csabáné; Lukács Jácint; Márkus János; Viola Vincéné.