E nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban előde, I. Gergely pápa emlékére, aki az iskolák alapítója és támogatója volt.
Régente az ifjak és a gyermekek ezen a napon „Szent Gergely vitézeiként” katonást játszottak, a várost, falut körüllovagolták, majd verselve, énekelve új diáktársakat toboroztak az iskolába. Maguknak és tanítóiknak adományokat gyűjtöttek, melyeket a verbuválásért kaptak.
Ezt a népszokást, mely ma már csak kevés helyen maradt fenn, a mi iskolánk és óvodánk évek óta élő hagyományként ápolja.
Idén, március 11-én újra megérkezett „Gergely pápa” vitézeivel, hogy kérdezgesse, iskolába hívogassa a nagycsoportos óvodásainkat.
A meglepetésként betűkkel, számokkal és tavaszi virágokkal feldíszített tornaszobában csépi, csémi óvodások, valamint a Katica- és Micimackó csoportos gyerekek együtt várták a Gergely-járó nyolcadik osztályos diákokat. A Fehérlófia csoport gyermekei saját termükben készülődtek izgatottan, hogy tudásukról számot adjanak a verbuválóknak.
Gyerekeink verseket, énekeket tanultak erre a jeles alkalomra, s büszkén mondhatjuk: mindenki jelesre vizsgázott, s az így kapott oklevél feljogosította őket arra, hogy egy órára beülhessenek az iskolapadba.
Átadtuk adományainkat – ügyes kezű anyukák, nagymamák által készített, finom süteményekkel megrakott tálcákat –, majd felsorakoztunk a nagydiákok mögé, hogy végre átlépjünk az iskola kapuján.
Az első osztályosokat látogattuk meg – köztük néhány régi csoporttársunkat –, s itt bepillantást nyertünk a diákság életébe, az olvasás, számolás, írás rejtelmeibe.
Az órai munkába bátran bekapcsolódtunk, a táblára írtunk, együtt énekeltünk, tornáztunk a kisdiákokkal, majd a tanító nénik dicsérő szavaitól fellelkesülve indultunk vissza az óvodába.
Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy óvodásaink számára emlékezetes maradjon ez a nap.