2023-05-23
Szikszay-Mansbart Emlékmű
Nagyigmándon a református paplak 1849 nyarán Haynau táborszernagy főhadiszállásává vált. Igazából egyfajta bíróságként és börtönként működött, ahol úgy egyházi, mint világi személyeket büntettek. 1849. július 12-én hurcolták be a főhadiszállás udvarába Csákberény község két lelkipásztorát, a mindössze huszonhét esztendős Mansbart Antal római katolikus plébánost, és az ötven éves Szikszay János református lelkészt. A két egyházfi megrökönyödve állott a rohamléptekben felállított "rögtönítéleti bíróság" három tagja előtt. A tárgyalás alig tíz mondat hosszáig tartott. Az ítélet: kötél általi halál - bűnösnek találtattak felségsértés bűntettében, mivel mindketten lelkészi minőségükben templomi nyilvánosság előtt hirdették ki a lázadó kormányzat debreceni detronizáló nyilatkozatát. Az ítélet kihirdetése után Susan vezérőrnagy felolvasta a kegyelmezési kérelemre írt Haynau-i választ: „Önök tehát részesei őexcellenciája legmagasabb kegyelmezésének" Így a kötél általi halálos ítélet puskapor és golyó általi azonnal végrehajtandó ítéletre módosult. A két élettelen testet közszemlére téve, a parókia kertjébe vitte két falubeli cigányember, akik feladatul kapták, hogy este visszatérve, a temetőben földeljék el azokat. Igmándon azon az éjjelen bizonyosan csodadolog történt: "... Az éjszaka sűrű homályában valakik titokban a sírokat beborították tűzpiros rózsával..." Csákberénybe még azon a bizonyos délutánon ért egy igmándi hírvivő, aki a vitte a szörnyű hírt. A harangozási tilalom ellenére megszólaltak a kis hegyi falu harangjai, az emberek ünnepi viseletbe öltözve mentek a megárvult templomaikba atyáik lelkéért imádkozni. 1849. július 12-én, egy rövid napra összekapcsolódott két dunántúli falu történelme, és azóta elválaszthatatlanul összetartozik. (forrás: Nagy István: Nagyigmánd, Töredékek a múltból, 1996) 1908-ban Nagyigmándon a mártír halált halt lelkészek tiszteletére, a református templom mellett a Vértanúk terén emlékoszlopot, egy fekete márvány obeliszket emeltek. Készítette Manglitz Antal kőfaragó. A következő felirat olvasható az obeliszken: „1849. JÚLIUS 12-ÉN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT NAGYIGMÁNDON VÉRTANU HALÁLT HALT MANSBART ANTAL ÉS SZIKSZAY JÁNOS LELKÉSZEK EMLÉKÉRE KÖZADAKOZÁSBÓL EMELTETETT A ZSELLÉRI BIRTOKOSOK ÁLTAL ÁTENGEDETT TERÜLETEN” Minden évben július 12-én, kivégzésük napjának évfordulóján emlékezünk meg a Vértanúk terén álló emlékműnél a két csákberényi papról, valamint nemzeti ünnepünkön, március 15-én az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulóján rendezendő megemlékezést is itt tartjuk.
Nagyigmánd, Magyarország
GPS: 47.6364291, 18.0710406
