Üdvözöljük Nagyigmándon!
Nagyigmánd Nagyközség a Kisalföld keleti részén a Közép-Dunántúli régióban helyezkedik el. Félúton két megyeszékhely, Győr és Tatabánya között, a Komárom, Kisbér, Bábolna által határolt háromszögben. Területe 51,39 km2, lakossága körülbelül 3000 fő. Közigazgatásilag hat puszta tartozik hozzá: Bóday-, Ghyczy-, Melkovics-, Szentmihály-, Szőke- és Thaly-puszta, amelyek a Nagyigmándot Szákszenddel összekötő út mentén helyezkednek el.
A település történelme egészen az államalapítás koráig nyúlik vissza. Nevét első birtokosáról, a Wigman (Igmánd) nemzetség vezetőjéről kapta. Wertner Mór említette először a település nevét a magyar nemzetségekről írt művében az 1233-as évet megemlítve. A terület később a csókakői várnagy birtokához, majd a gesztesi uradalomhoz tartozik, ezt követően az Esterházy család birtokába került. A település központjában a Községháza és az azt körülölelő hangulatos, újjávarázsolt tér várja a lakókat és az idelátogatókat. Kedves szökőkút, szép növények, kényelmes padok invitálják az ideérkezőket a megpihenésre. Nyári estéken népszerű találkozóhely a fiatalok körében. Az új faluközpont a Millennium évében, 2000. szeptember 30-án került átadásra, és ekkor kapta a Hősök-tere nevet. Ez alkalommal a Millenniumi emlékzászló avatására is sor került.

Tegyünk egy sétát településünkön. Induljunk el a Polgármesteri Hivataltól kezdődően.

Ismerjük meg a falu központját.

Községünk középpontjában található, egy kis dombtetőn, az egy homlokzati tornyos Szent Mihály Római Katolikus Templom. Észak-nyugati oldalához kapcsolódik a sekrestye. A homlokzat középtengelyében helyezkedik el a kapu, fölötte kőtábla az újjáépítés időpontjával. A kőtábla fölött az Esterházyak kőcímere található. A Középkori templom barokk stílusú műemlék, amelyet az évek során többször felújítottak. A legjelentősebb felújítás 1775-77-ben történt, amelyet Esterházy József kérésére Fellner Jakab tervei alapján készítettek. Mai állapotát az 1990-es évek felújításai során nyerte el. A templom apszisának külső részén helyezkedik el az 1979-ben készült kerámia mozaikkép, amely a győri Könnyező Szűzanya képének a másolata. Ez a mozaikkép templomunk egyedi kincse. A templommal szomszédos telken található a Plébánia épülete, amely szintén műemlék. 1749-ben épült Fellner Jakab tervei alapján. Jellege: fésűs beépítésű földszintes, tornácos sorház, egyszerű barokk átépítéssel.

A katolikus templom tövében található a Szent Jakab zarándokutat bemutató tábla.

2008-ban született meg az elképzelés egy baráti közösségben, hogy a spanyolországi Camino de Santiago zarándokút szeretetéből fakadóan, annak mintájára útnak induljanak, a lébényi Szent Jakab templomot jelölve célpontul. Az itthoni út létrehozásával annak lehetőségét kívánták megteremteni, hogy bárki, aki szeretne, zarándokká válhasson. Szeretnék, ha minél többen megtapasztalhatnák a zarándoklét adta ajándékokat és lehetőségeket, kipróbálhatnák magukat a testi-lelki megmérettetést jelentő Szent Jakab-úton – fogalmaz a Szent Jakab Baráti Kör. Szent Jakab Baráti Kör számos önkéntes munkájával alakította ki a Budapesttől Lébényig vezető utat, melynek egyik állomása Nagyigmándon van. Mindvégig jelek mutatják a haladás irányát, 25-30 kilométerenként érhetők el az állomások.

Az I. világháborús emlékmű szintén a katolikus templom tövében található. Az emlékművet 1926-ban állította a község lakossága. Az emlékmű Horvát Adorján tervei alapján készült el, emléket állítva ezzel a háborúban hősi halált halt 96 nagyigmándi katonának. A Millennium évében 2000-ben került a mostani méltó helyére. Minden évben itt tartjuk a Hősök Napja megemlékezéseket. Az emlékművön a következő felírat olvasható: 1914-1918.
A VILÁGHÁBORUBAN
ELESETT HŐS FIAINAK,
NAGYIGMÁND KÖZSÉG
KÖZÖNSÉGE


Kis sétával a Vértanúk-terére érünk, ahol a református templom is emelkedik. A Nagyigmándi Református Egyházközség története a 17. század első felére nyúlik vissza, amikor a török hódoltság után az Alföldről érkezett reformátusokkal telepítik újra a falut. A jelenlegi templom helyén épült az első református templom 1746-47-ben, mintegy lezárva az Eszterházy József által kivitelezett protestáns üldözés időszakát.
A jelenlegi templom 1889-ben épült, és 2011-ben teljes külső és belső felújításon esett át. Férőhelye a két karzattal együtt kb. 450 fő. Orgonáját 1894-ben Szalay Gyula építette. A templom magassága a toronynál 30m. Két harangja van, a kisebbik 120kg, a nagyobbik 396kg.
A településen a népszámlálási adatok alapján 800 református él, akik közül valamivel több, mint 600-at tarunk számon, ill. tartanak kapcsolatot valamilyen formában a gyülekezettel. Hittanosaink létszáma 120 felett van.

Mindkét templomunkban minden vasárnap 10 órakor tartunk istentiszteletet, szentmisét, melyre szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt

A nagyigmándiak 1908-ban emeltettek egy fekete márvány obeliszket a református templom mellett. A téren emlékezünk meg minden évben március 15-én, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharcról. A szabadságharc alatt Haynau Nagyigmándon rendezte be főhadiszállását, itt végeztette ki a csákberényi Mansbart Antal római katolikus plébánost és a szintén csákberényi Szikszai János református lelkészt, akik templomukban kihirdették a debreceni kormány toborzó rendeletét és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Sírjaik a katolikus temetőben találhatók. Emlékünnepet tiszteletükre július 12-én szintén a téren tartunk.

A református templom falán található emléktábla Szijj Bálintnak állít emléket, aki 1868. február 4-én született Nagyigmándon, földbirtokos családból. A népiskola hat osztályán kívül más iskolát nem látogatott, de autodidaktikus úton sokat tanult. A kisgazdapárt tevékenységében kezdettől fogva jelentős része volt. 1895 óta vármegyei bizottsági tag, a Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének egyik alapítója. A kisgazdapárt mozgalmaiban, a nemzetgyűléseken és a bizottságokban hangadó szerepet játszott. Politikai válságok alkalmával a kormányzó több ízben hallgatta meg a véleményét. 1927-től örökös felsőházi tag. Hazánk fejlődésének, történelmi folyamatainak tevőleges résztvevőjét, Szijj Bálintot Nagyigmánd szelíd tája nevelte kétkezi dolgos emberré és országos politikussá, s e szelíd táj földje szolgál örök nyugvóhelyéül az idő végezetéig.

A Szikszai utcában folytatódik utunk tovább, ahol elérjük a Széchenyi utcát, amely a Szikszaiba torkollik, itt egy kopjafát találunk. Eleink ipari köznek is nevezték ezt a szakaszt, mivel majdnem mindegyik házban valamilyen mesterséget űző iparos lakott. A kopjafát 2009-ben a Vendégh Család és Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat állíttatta a legjobb helyre. Nem csak azért, mert Vendégh Sándor innen indult el és nem csak azért, mert itt a Csiszár-kútnál, az állandóan folyó artézi kútnál a vödör vagy a kanna megteléséig volt idő néhány szót váltani az utcalakóknak egymással. A kút – legyen az bármely utcában – az arra lakók közösségi élettere volt, az öröm vagy a bánat átadásának színtere.
A kopjafa alapjául szolgáló fehér fenyőt egyenesen Erdélyből hozták e nemes célra, hiszen „az örökké zöld fenyő az élet fája, az öröklét jelképe”, és így tökéletes arra, hogy az igmándi Csiszár-kúttól elindult iparostanoncoknak és egyben a professzornak is emléket állítson, így jelképezve az örök kötődést, a gyökereket. A kopjafa Lőrinczi Domonkos és Lőrinczi Botond bicskei fafaragómesterek munkáját dicséri, az aprólékos, szépen kidolgozott motívumaival – tulipán, darázsfészek, református csillag, lámpás és korona Nagyigmánd egyik büszkesége.
"Valaki az értől indul el s befut a szent, nagy óceánba" Ady Endre idézet olvasható a kopjafán, célozva ezzel Dr. Vendégh Sándor életútjára. Gazdag életút volt az Övé. Tanári képesítést 1952-ben kapott. Először az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán tanársegéd, majd adjunktus az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem Bölcsész karán, a Bánki Donát Gépipari Technikum igazgató-helyettese, a mai Szent István Egyetem tanszékvezető professzora, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának tagja, a Szakközépiskola Tantervi Bizottságának elnöke, a Magyar Pedagógiai Társaság országos elnökségének tagja, a Szakképzési Szakosztály elnöke. A Köznevelés, a Középfokú Szakoktatás, a Szakképzési Szemle, a Pedagógiai Közlemények gondozója, szerkesztője volt.

Tovább haladva a község egyik legkiemelkedőbb emlékműve a Szendi-ér partján a műemlékké nyilvánított Nepomuki Szent János szobor, amely több mint 100, éve 1907 óta áll méltóságteljesen a főutca mellett. Különlegessége, hogy a megszokottól eltérően ujjait a szájához emeli.





Az út túloldalán található a II. világháborús emlékparkban egy fekete obeliszk emlékmű, amely 118 nagyigmándi áldozatnak állít emléket. Nagyigmánd lakossága emeltette 1990-ben, felújíttatta Nagyigmánd Képviselő-testülete 2005-ben.

A Kossuth Lajos úton Tata felé haladva található az 1921-ben alapított, Nagyigmándi Községi Sportkör 2014-ben épített új épülete és sportpályái. A sportkör megalakulása óta aktív tagja a nagyigmándi társadalmi életnek. A sportkör Sportegyesületi tevékenység keretein belül nyújt lehetőséget a helyi és környékbeli sportszerető embereknek a versenyszerű sportra, valamint a szabadidő egészséges eltöltésére a sportépületben található konditeremben és a sportpályákon. Az egyesület az önkormányzat nagyobb rendezvényeinek (falunapi esemény, sportnap stb.) állandó társszervezője, valamint a helyi sportrendezvényekhez helyszínt és infrastruktúrát biztosító házigazda, emellett a helyi iskolával és óvodával közös sportnevelést is folytat.


A sportkör közvetlen szomszédságában található a Szabadidőpark. Páhy László tervei alapján újult meg a park, 2014-ben az új szabadtéri színpaddal, 2015-ben pedig az új kiszolgáló épülettel és főkapuval. A beruházást parkosítással, térburkolatokkal, új kerítéssel tették tökéletessé. Méltó hellyé vált Szent István Királyunk és az Új Kenyér Ünnepének megemlékezésére, szabadtéri Istentiszteletek, színházi előadások megtartására, valamint a Nagyigmándi Nap elnevezésű falunapunk igényes, sok ember befogadására alkalmas színterévé is vált.

Visszafelé haladva a Kossuth Lajos utcában a jobb oldalon található a Területi Szociális Gondozási Központ. Ebben az épületben működött 1872-től 1929. december 31-ig a Gesztesi járás Nagyigmándi Magyar Királyi Járásbíróságának székhelye. Az épületet felújíttatta, eredeti állapotába állította vissza, Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2014-ben.




Az úton tovább haladva túloldalán láthatjuk a Magyarok Parkját amely a Trianoni Békeszerződés megtorlásának állít méltó emléket, 2006-ban avatta fel a Képviselő-testület.
A park területén keskeny sétány jelöli Magyarország történelmi határát és a Duna-Tisza vonalát. Szegélykő jelzi az anyaország határvonalát. A munkálatok során a terület felszíne nem sok beavatkozást igényelt, a „domborzata” és „lejtése” adta magát az emlékhely kialakításához. Az emlékparkban a történelmi városok földrajzi helyét növények jelenítik meg. A Kárpátok vonulata mentén hét hársfa emlékeztet a hét vezérre. A park kialakításánál fogva alkalmas a diákok számára élő történelem és földrajz óra megtartására is.
A két nagy folyó egymásra találásának közelében épült fel a korona-kompozíció. A süttői csiszolt kőlapon szintén szerepel a határok leképződése. Az egykor elcsatolt területekről induló oszlopok a magyarság nemzetek felett átívelő összetartozását közvetíti. A korona kompozíció kiteljesedését a faragott, csiszolt kőlapon elhelyezett Szent Korona, mely államiságunk történelmi jelképe jeleníti meg.
Országunk patrónusa, a Szűzanya fejét egyedül csak a magyar korona ékesítheti, a mi Szent Koronánk élő minőségnek tételeződik. Az emlékmű oszlopai mentén, mintha az ő palástja borulna nemzetünkre, egységben megtartani a magyarságot.
Őseinknél a széthúzás szítása, az összetartozás tudatának gyengítése főbűnnek számított!
Június 4-e gyásznap, nemcsak Magyarországé, nemcsak a határon inneni és túli magyaroké, hanem az egész magyar nemzeté. Erről emlékezünk meg minden évben a Magyarok Parkjában.

A parkot szegélyező József Attila utcán haladva jobb oldalon található a Nagyigmándi Kincseskert Óvoda főbejárata. A több mint 100 éves épületbe 1963-ban költözött az óvoda, akkor még 3 csoporttal. A későbbiekben a gyermekek létszámának növekedése az épület bővítését tette szükségessé. 2010. szeptember 1-től a Kincseskert Óvoda elnevezést vette fel. Gyermekeink zöme nagyigmándi, de hozzánk járnak a szomszédos kisigmándi és a környező pusztákon élő gyermekek is. A közeli kisközség Csém óvodája szintén hozzánk tartozik, mint telephely. Óvodánkat 2013-ra kívül-belül felújítottuk. A korszerűsített épületben hat csoportszoba található, melyből háromban igényesen kialakított galéria, a másik háromban pedig kis játszó kuckó található. Gyermekeink mozgásigényének kielégítéséhez és közösségi rendezvényeinknek lebonyolításához jól felszerelt tornaszobánk ad helyet. Gyermekeink egészégének megőrzése érdekében 2012-ben parajdi sókristályból sófalat és somokozót készítetett az önkormányzat. Tág, nagy aszfaltos belső és füves, korszerű EU szabványnak megfelelő játékokkal felszerelt játszóudvarral rendelkezünk. A játszóudvarunk 2015-ben ovi-foci pályával gazdagodott, mely széles lehetőséget kínál gyermekeink mozgás fejlesztésére és különféle sportolási lehetőségekre (foci, kosárlabda, röplabda stb). Saját főzőkonyhánk hozzájárul az egészséges táplálkozás szokásainak kialakításához és ellátja telephelyeink óvodáit és a kisigmándi és a csémi időseket. Rendszeresen szervezünk különféle programokat a szülőkkel, gyermekekkel közösen, de sok önálló rendezvényünk is van (játszóház, gyermeknap, színházlátogatás, kirándulások). Lehetőséget biztosítunk óvodásainknak hetente kétszer ovi-foci és felekezet szerinti hittan oktatásra. A hagyományaink ápolását, a népszokásaink óvodai életbe való beépítését nagyon fontos és felelősségteljes feladatnak tartjuk. Ilyen pl. a Szent György-napi vásár, a Gergely-járás, a Márton-napi lámpás felvonulás. Célunk, hogy óvodásainknak nyugodt, szeretetteljes, családias légkört biztosítsunk, amely lehetővé teszi, hogy a felnövekvő gyerekekből kiegyensúlyozott, másokat megértő és tisztelő, nyitott, segítőkész, tevékeny és kreatív ember váljon.

Az óvoda Kossuth Lajos úti oldalánál található Hungaricum emlékére emléktábla.
Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata részt vett a "Világ első kocsiútja" feltárásához kapcsolódó "Kocsiprojekt"-ben, több településsel: Ács, Almásfüzitő, Bábolna, Biatorbágy, Bőny, Kocs, Tatabánya (Bánhida). A programsorozat a Reneszánsz emlékévhez kapcsolódva, a kocsiút kialakulásának idejéhez nyúlt vissza, s Mátyás királyra, mint az első kocsiút kialakítójára, s a kocsi kocsigyártókra emlékezve minden település rendezvényt szervezett. Nagyigmándra 2008. szeptember 14-én, a szüreti idő beálltával, a Szüreti felvonuláskor „látogatott el” Mátyás, az igazságos.


Az óvoda Kossuth Lajos úti falán található emléktáblát, Kossuth Lajos emlékezetének 200. évfordulójának tiszteletére állíttatta Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata 2003. október 6-án, az aradi tizenhármak vértanúságának 154. évfordulójára szervezett ünnepségen, melyet rendszeresen itt tartunk.





Tovább sétálva a József Attila utcán található másik oktatási intézményünk. Négy település (Nagyigmánd, Kisigmánd, Csém és Csép) gyermekeinek nevelését, oktatását ellátó iskola, a település szülöttjéről, Pápay József nyelvészprofesszorról, az édes anyanyelvünk eredetét kutató Reguly Antal örökségét feldolgozó kiváló tudósról kapta nevét 1994-ben.

Az iskolától tovább haladva a József Attila utcán található az Ötvenhatosok tere. 2001-ben az 56-os Szövetség oroszlányi szervezete, kopjafa állítását ajánlotta fel az önkormányzatunknak a forradalom és szabadságharc emlékére. 2004. október 23-án, hazánkban elsőként avatták fel településünkön az Ötvenhatosok terét. Az '56-os Szövetség kopjafája már ott állt a József Attila utcai téren, mégis az új név új életet adott emlékhelyünknek. A képviselők döntöttek arról, hogy felújíttatják a teret egy végleges, igényes külsőt adva annak, amely hosszú ideig méltó helyszíne lesz a település megemlékezéseinek. Az évekkel ezelőtt felállított kopjafa mellé új kőlapot állított, méltó névvel ellátva az emlékhelyet.
Október 23-án nemzetünk két legfontosabb, legújabb kori eseményére emlékezünk. Természetesen minden győztes forradalom magában hordozza a vesztes szabadságharc lehetőségét is, amely a magyar történelemben sajnos másodszor megtörtént 1956 végén. De mindazon '56-os történések következménye volt az 1989-ben, ugyanezen a napon megtörtént fontos esemény is, a Magyar Köztársaság kikiáltása. 1956-ban Magyarországon, a világon első alkalommal sikerült győztes forradalommal megingatni a szovjet egység eszmei és fizikai létét.
Hagyományt követve november 4-én a szabadságharc fekete napjának évfordulóján is összegyűltek a nagyigmándiak az Ötvenhatosok terén, egy-egy gyertyával adózva a harcokban elhunytak emlékének.

Autóbuszállomás, Rendőrség, Polgárőrség
2014. május 8-án Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete ünnepélyes keretek között átadta a többfunkciós épületet. Az Autóbuszállomást az utazó közönségnek, az irodákat a Rendőrségnek és a Polgárőr Egyesületnek, a településünk lakosságának. A térfigyelő kamerarendszer is kapott helyet. A közterületfigyelő kamerarendszer kiépítésével a településünkön történő szabálysértések, rongálások és egyéb jogellenes magatartások visszaszorítását, illetve megelőzését várjuk, növelve a településünk lakosainak biztonságérzetét, valamint az utazó közösség méltó színvonalon történő kiszolgálását.

Magos Művelődési Ház
A művelődési ház a nagyközség kulturális központja és a közösségi élet egyik legfontosabb színtere. Az év során számos saját, önkormányzati és civil rendezvénynek ad otthont.
Az intézmény fő tevékenységi köre a települési (önkormányzati) rendezvények megszervezése, koordinálása, valamint saját közösségi programok megvalósítása és civil kezdeményezések befogadása.
A település művelődési házát még a rendszerváltás előtti években kezdték el építeni. Az alapként szolgáló épület korábban uradalmi, majd szövetkezeti magtár volt, amit Páhy László tervei alapján építettek át. Az új művelődési intézményt 1990 nyarán adták át a kulturális közönségnek.
A művelődési ház évről-évre igyekszik a helyi társadalom igényeit lehető legjobban kielégíteni. Az önkormányzati rendezvények mellett szervez színházi előadásokat, hétvégi szórakoztató eseményeket (koncertek, bulik stb.) és meghatározott alkalmakhoz kötött rendezvényeket (költészet napja, karácsonyi rendezvény). A ház galériája helyi és meghívott kiállítók tárlatainak ad helyet. A civileken kívül elismert fotó és festőművészek is megfordultak már az intézményekben. A kiállításokat általában valamilyen közeseményhez társítva nyitják meg.
A háznak több önálló szakköre működik. Ilyen a 35 éves múltra visszatekintő kézimunka szakkör, amelynek tagjai a magyar hímző hagyományokat ápolják és tevékenységükkel komoly értékmegőrző munkát folytatnak. Szintén a művelődési ház szakköre a mára "nagykorúvá vált" úszásszakkör, amely a helyi iskolásoknak ad lehetőséget az úszás elsajátítására a komáromi termálfürdőben. Emellett szintén évtizedek óta működik egy természetjáró kör, amely a túrázás kedvelőinek nyújt kikapcsolódási lehetőséget havonta kétszer.
A művelődési ház színháztermében próbálnak hetente több alkalommal a helyi néptáncegyüttesek felnőtt és gyermekkorú táncosai. Az intézmény továbbá helyet ad a helyi civilszervezetek és önszerveződő körök havi, éves és eseti rendezvényeinek (nyugdíjas klub, gazdakör, táncstúdió).
Az intézmény újság- és kiadványszerkesztéssel, -kiadással is foglalkozik. A nagyközség turisztikai kiadványai és a helyi, önkormányzati fenntartású havilap, az Igmándi Hírnök szerkesztését és kiadását végzi.
Az intézmény része a községi könyvtár, amely folyamatos fejlesztés alatt áll, több mint 16 ezer könyvtári egység (könyv, CD, DVD) között válogathatnak a tagok. A könyvtárban internetezési, filmnézési lehetőség is van.

Nagyigmánd Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság
1892- ben alakult tűzoltóságunk 2017. december 01-én a működésének 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vehette bírtokba az önkormányzat által megépített modern új laktanyát.


Millenniumi Emlékmű
Nagyigmánd Nagyközség Képviselő-testülete 2001 augusztus 19-én tartotta a Millenniumi Emlékparkban a Szent István Napi Millenniumi Záróünnepségét amelyen Lázár Mózes a Komárom –Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke a pályázat útján elnyert Millenniumi kopjafát avatta fel.
2014-ben a teret felújíttatta önkormányzatunk, és kialakított egy európai szabványnak is megfelelő új játszóteret az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól a falumegújításra és fejlesztésre nyújtandó támogatás keretében. A pályázat keretein kívül egy a felnőttek, gyermekek és a kerekesszékkel közlekedők által is használható ivókutat is létesítettünk.

Nagyigmándról érdemes még tudni, hogy 1862-ben Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész rátalált a később híressé vált Igmándi keserűvíz forrásaira. A kutak a meggondolatlan mezőgazdasági kemizálás miatt ma már nem használhatóak, vizük elnitrátosodott.
Községünk közelében, Szentmihály pusztán élt évszázadokon át a Ghyczy család; közülük Ghyczy József honvédhadnagy Kossuth hadseregében harcolt. Sírjánál rá is emlékezünk. A család kedves kastélyt hagyott az utókor számára, a mellette lévő horgásztó várja a horgászni és pihenni vágyókat. Egy kellemes délután eltöltésére is alkalmas ez a Nagyigmándról kerékpárral is megközelíthető kis "birodalom".
Szentkuti Kiss Károly református lelkész, író Nagyigmándon szolgált haláláig 1928-ig. A méltatlanul elfelejtett Harsányi Lajos író, költő szintén a település szülöttje. Szamosi József Nagyigmánd díszpolgára, Münchenben élt író, költő, szerkesztő Nagyigmándot tekintette szülőfalujának.
A településre látogatókat vendégház, étterem várja, a horgászat szerelmeseit pedig a szendi út mellett található horgásztó töltheti el reménnyel.